A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.

Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz, több, mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában a másik Kínában él.

Jellemzően nagyra növő halfajok, melyeket fenyegeti az intenzív halászat és a folyószabályozások. Az ikrájából készített értékes kaviár miatt gazdasági haszonnal kecsegtet, akár az orvhorgászata is. Ez azt eredményezi, hogy több faj állományszáma olyan mértékben lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.

A föld északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek, több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Jellemzően a Fekete-tenger, az Azovi-tenger a Kaszpi-tenger és Aral-tó és a vízrendszerüket alkotó folyókban fordulnak elő nagyobb számban. Az életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyószabályozási munkák miatt a kereszt- és hosszirányú átjárhatóság megszakításával a korábbi ívási helyeik elérése lehetetlenné vált.

forrás: wikipédia